sümegi híres emberek

Szabó Dezső

iró, tanár, újságíró
Kolozsvár, 1879. június 10. - Budapest, 1945. január 5.

Szabó Dezső A két háború közötti magyar irodalom egyik leghatásosabb alakja. Az elsodort falu című, 1919-ben megjelent művével az értelmiségre, mindenek előtt a népi írókra gyakorolt nagy hatást.
A budapesti bölcsészettudományi karon, Eötvös-kollégistaként, magyar-francia tanári diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt főleg magyar és finnugor nyelvészettel és francia irodalommal foglalkozott. 1905-1906-ban egy évet Párizsban töltött.
Hazatérte után gimnáziumi tanárként különböző városokban dolgozott. 1913-ban helyezték Sümegre, ahol ugyancsak gimnáziumi tanár volt. Emlékét az iskola falán tábla őrzi. Esszéi, tanulmányai és programcikkei a Nyugatban, a Huszadik Században és a Májusban jelentek meg.

1914 februárjában Nyugat-estet rendezett Sümegen, a meghívott barátok közül azonban csak Kaffka Margit jelent meg, aki később Reggeli kávé c. elbeszélésében örökítette meg a vidéken élő Szabó Dezső alakját. Márciusban vallásgyalázás miatt fegyelmi úton történő áthelyezésre ítélték. Szeptemberben foglalta el új állomáshelyét, Ungvárt, de rövidesen visszatért, többszöri sürgetés és fenyegetés után október közepén költözött csak Ungvárra.
1919 nyarán, két hónapig ismét Sümegen tartózkodott. Itt szerzett élményeit Életeim c., 1965-ben megjelent önéletrajzában, valamint a Segítség c. regényében örökítette meg. A Május c. folyóiratban két sümegi ihletésű novellája is megjelent: Beteg a könyvek között és a Filozopter Dolorosus.
1924-ben a nyár egy részét Monostorapátiban töltötte a köveskáli születésű Birkás Gézával. Ekkor írta a Megered az eső c., itteni ihletésű regényét. A főváros ostroma idején halt meg.

Műveiből:
- Napló és elbeszélések. Gyoma, 1918.
- Az elsodort falu. Bp. 1919.
- Tanulmányok és jegyzetek. Bp. 1920.
- Csodálatos élet. 1-2. Köt. Bp. 1921, 1935.
- Tenger és temető. (elb.) Bp. 1926.
- Megered az es