sümegi híres emberek

Kisfaludy Sándor

költő
Sümeg, 1772. szeptember 27. - Sümeg, 1844. október 28.

Kisfaludy SándorSümegen született, hat éves korában családjával Tétre költözött. Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. 1793-1796 között a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba esett. 1799-ben leszerelt, a következő évben feleségül vette Szegedy Rózát. Ötvös-pusztán, majd Kámban laktak, 1805-ben pedig Sümegre költöztek, ahol haláláig élt.
Bekapcsolódott a nyelvújítási harcba, majd Pápay Sámuel közvetítésével kibékült Kazinczyval. Részt vett a keszthelyi helikoni ünnepségeken, kezdeményezője volt a balatonfüredi színház létrehozásának, 1830-1831-ben szervezi annak építését. (Megnyitották: 1831. július 2-án.) Szegedy Róza badacsonyi házában írta alkotásai jelentős részét. Az épület ma irodalmi emlékmúzeum. Kisfaludy Sándor badacsonyi présháza pedig ismert vendéglő.

Művei a vidéki nemesi életmód idealizálását, a magyar nemesség múltba-fordulását, hősi életszemléletét tükrözik. Jelentős szerepet játszik költészetében a dunántúli táj, Csobánc, Tátika, Somló, Döbrönte, Szigliget vára is. Badacsonyban a két házon kívül a Szegedy Róza u. elején tábla őrzi emléküket. Balatonfüreden a Tagore-sétányon áll szobra, Vay Miklós alkotása. (Első szobrát, Züllich Rudolf alkotását 1860-ban avatták, de az nem felelt meg a várakozásoknak, így 1877-ben leplezték le a jelenleg is látható szobrot.)

A Balatoni Panteonban emléktáblája látható, Füreden utca, valamint strand és üdülőtelep viseli nevét. Sümegen a Népkertben és a gimnáziumban látható Kisfaludy mellszobor, Gerenday Antal és R. Kiss Lenke alkotásai.
Haláláig Sümegen élt. A városi temetőben lévő síremléken Kisfaludy mellszobrát Gerenday Antal, Szegedy Rózát ábrázoló plakettet Istók János készítette

Műveiből:
- Kisfaludy Sándor minden munkái. 1-8. Köt. Bp. 1892-1893.
- A Kesergő szerelem.
- A boldog szerelem.
- Két szerető szívnek története.
- Regék a magyar elő időkből. Buda, 1807.
- Eredeti magyar játékszín. Kun László. Az emberszívnek örvényei. Dárday-ház. A lelkes magyar lány. (sz.) Buda, 1825-1826.
- Kisfaludy Sándor ismeretlen levele a füredi színházról és írói hallgatásának okairól. = Középdunántúli Napló, 1958. dec. 2. - Napló és Francia fogságom. Bp. 1962.