sümegi látnivalók

Ferences Templom

További információ:
A kegytemplom története

Búcsúi és jeles napjai 2008-ban:

  • Szeptember 14. vasárnap
    Szüz Mária főbúcsú
  • Október 4. szombat
    Assisi Szent Ferenc
  • November 19. szerda
    Árpádházi Szent Erzsébet

Bármely irányból közelítjük meg Sümeget, szemünkbe tűnik a várhegy tetején a festői szépségű vár, mely mintegy királyi korona ékeskedik a város felett. S a hegy tövében ott ragyog szürkésfehér színű falával, barokkos toronysisakjával a ferences templom. A látogató legtöbbször a város központja felől közelíti meg a templomot. A Kisfaludy tér mellett elhaladva, a templom előtti tér baloldalán megpillantjuk a Szentháromság szobrot, mögötte a Bíró Márton püspök (1745-1762) által a 18. század derekán építtetett püspöki palotát.

Az egyhajós, dongaboltozattal fedett templommal egybeépítve látjuk a kétemeletes, négyszögű udvart körülzáró kolostor épületét, mely tekintélyes múlttal rendelkezik. Bejárata fölött látható a püspöki címerrel díszített építési emléktábla, mely az építtető Széchenyi György püspök nevét és az építés évét (1652) őrzi.
A templom bejáratának két oldalán, kis kápolnaszerű fülkékben a tövissel megkoronázott Jézus, illetve a megfeszített Jézus szobrait tekinthetjük meg.
Lépjünk be a templomba, és ismerkedjünk meg értékeivel. Figyelmünk először a szentély szélességét kitöltő főoltárra irányul. Közepén, a szentségház fölötti díszes kazettában a templom legfőbb ékessége, kincse, a kegyszobor látható. A Pieta, vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra a hozzáértők szerint a 16. században készült, igazi gótikus remekmű. Alkotója ismeretlen. A művész a Szent Szűzet koronával a fején, kék és piros ruhában ábrázolja. Ölében a keresztről levett Szent Fiát tartja, arcán az anyai bánat mélységes fájdalmának jelei olvashatók le.
Egyes vélemények szerint a szobrot a felvidéki Szakolcáról 1649-ben idetelepített ferencesek hozták magukkal, amit erősíteni látszik az a bevett szokás, mely szerint a szerzetes atyák áttelepüléseik során mindig vittek magukkal valami kedves emléket, mely régi otthonukra emlékeztette őket.

A FŐOLTÁR mostani - felújításra váró - állapotában is Dunántúl egyik legszebb barokk emléke. A félköríves alaprajzot követő, gazdag faragással és aranyozással díszített oltárt Acsády Ádám püspök (1725-1745) megbízásából egy kármelita szerzetes testvér, Richter Ferenc Domonkos készítette 1743-ban.
A münsteri származású szobrász mesterien látta el feladatát. A nagyméretű csavart, illetve korintuszi oszlopok, a csipkeszerű rácsdíszek, az angyalkák által tartott, könnyedén omló drapériák, a kegyszobrot magában foglaló díszes trónus, az oltár alkotójának rendkívüli tehetségét és a mecénás püspök bőkezűségét dicséri.
Az oltár nagyobb méretű szobrai közül Richter alkotása a Péter és Pál, valamint a két egyházatya, Ágoston és Ambrus alakjai, míg a Pieta előtt térdeplő Szent István és Szent László szobrai korabeli, de Richternél gyengébb képességű szobrász művei. A főoltár mögött egy másik, nagyobb méretű Pieta szobrot is találunk, melyet a ferences atyák akkor készíttettek, amikor a kegyszobrot 1743-ban régi helyéről - a templomhajó északi fala előtt álló mellékoltárról a főoltárra helyezték. Névtelen alkotója itt is olyan művészi alkotást hozott létre, mely szépségével és a hozzá fűződő csodás események révén áhítatra hangolja a híveket. Tudott dolog, hogy a hívek szeretik a kegyhelyek szobrait, festményeit kézzel érinteni, s a tisztelet jeléül magukkal hozott adományaikat eléje tenni:itt adódik erre lehetőség.

Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás érte, de a Szent Szűz szobrát sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze. 1878-ban és 1890-ben villámcsapás rongálta meg a templomot. 1911-ben valaki rossz szándékkal az oltárt felgyújtotta. A tűz nagy károkat okozott: elhamvadt a Sarlós Boldogasszonyt ábrázoló oltárkép, a tabernákulumban megolvadtak a szent edények, Szent István és László szobrai is megégtek, a kegyszobornak azonban, csodás módon, csak az alsó része perzselődött meg. Az oltár leégett részeit Homorai Béla szobrászművész hamarosan helyreállította, a kegyszobrot azonban meghagyták a tűzvész utáni állapotában 1938-ig, amikor a rátapadt koromtól megtisztították, s a régi festést meghagyva, védő zománcréteggel vonták be.
A szembemiséző oltár az 1970-es évekből való, Rácz Gábor alkotása.

A templom FALFESTMÉNYEI Kontuly Béla festőművész munkái: 1950-56 között a templomhajó, az 1970-es években a szentély freskóit készítette el. Vegyük szemügyre a szentély mennyezetfestményeit.
Középen a Szent Család ábrázolását látjuk. Különlegessége, hogy a művész Máriát kezében hajóval, az Egyház jelképével festette meg. (Szűz Máriát ugyanis VI. Pál pápa óta az Egyház Anyjának is tiszteljük.) A többi kép a hét szentséget ábrázolja, részben szentírási illusztrációkkal, részben a képek keletkezése idején történt eseményekkel. Ilyen pl. VI. Pál pápa találkozása a konstantinápolyi pátriárkával, vagy a pápa ENSZ-ben történt felszólalása. A szentélyboltozat középső ívén Szűz Mária látogatása jelenetét látjuk: ez tulajdonképpen a templom oltárképe.
A hajó mennyezetfestményei Szűz Mária életének egyes részleteit örökítik meg. Középen Mária megdicsőülése, mögötte az Immaculata, a Szeplőtelen Szűz alakja ferences szentekkel, köztük Boldog Duns Scotus Jánossal, aki többi rendtársa élén küzdött a Szeplőtelen Szűz dicsőségéért. Az oldalfalon, a szószék jobboldalán Szent Erzsébet rózsalegendája jelenetét látjuk, a szószéktől balra pedig a kegytemplommal kapcsolatos első csodás gyógyulások képei láthatók. A széken ülő bécsi Berghoffer Mária mellett többek között a tűt nyelt sárvári fiú, a légrádi süketnéma asszony s a vak kuruc katona alakja tűnik fel. Ott látható három ferences páter is, akik közül kettőre, Kardos Odorik és Kocsis Ödön házfőnökökre az idősebb sümegiek ráismernek. Ők a század első felében sokat tettek a kegytemplom felvirágoztatása érdekében.

Különös értéket képvisel a templom Szent Mihály főangyal és a négy evangélista szobrával díszített barokk szószéke, melyet Bíró Márton püspök 1760-ban ajándékozott a templomnak. Erről a szószékről gyakran prédikált egykor a kiváló püspök.
A templom négy mellékoltára közül legszebb a szószék baloldalán látható Szent Kereszt oltár. A Kálvária csoport művészien faragott szobrai: Jézus a kereszten, a kereszt alatt a Fájdalmas Anya és Szent János apostol szintén Bíró püspök adományai.

Magát az oltárt Festetich grófnő építtette 1744-ben.
A szószék jobboldalán a Szent Ferenc oltárt Lengyel Lajos állíttatta 1757-ben, oltárképe a porciunkulai látomást ábrázolja.
A jobboldali, Szent Antal és Nepomuki Szent János oltárokat a soproni Viczay grófnő állíttatta, ez utóbbi oltárképét korának kiválósága, Stephan Dorfmeister festette. Mivel az oltáron Szent János apostol és Keresztelő Szent János szobrai is láthatók, ezt az oltárt a Jánosok oltárának is mondják.
A keresztúti fa domborművek és a világosbarna színű Jézus Szíve szobor Búza Barna szobrászművész munkái az 1980-as évekből, míg Szent Antal és Kis Szent Teréz szobrai régebbi eredetűek.
Acsády püspök 1733-ban orgonát adományozott a templomnak, melyet 1913-ban Pethő Lénárd házfőnök kétmanuálos Rieger típusú orgonává építtetett át.
Kardos Odorik házfőnök 1928-ban a hívek adományaiból új harangokat szerzett. Az egykori négy harang közül kettő azonban a második világháború áldozata lett.

A templomtorony 1743-ban épült. 1816-ban egy vihar a kétmázsás toronykeresztet ledobta, mely a tetőzetet és a templomhajó boltozatát bezúzta. Helyreállítása során a tornyot az eredetinél alacsonyabbra építették át, majd 1838-ban új, barokkos bádogsisakkal látták el. 1949-ben a templomot és a rendházat felújították, s részben átalakították: a torony lőréseit befalazták, barokk kori kőkeretes ajtóit kiszedték, a lépcsőházat átépítették, a külső falakat szürkére festették át.
A templomhoz szervesen kapcsolódó kolostor épületében az eredeti formában meghagyott refektórium (a rendház ebédlője) mennyezetét értékes figurális stukkók díszítik. A középső, nagyobb méretű stukkók Jézus megkeresztelését és a Szent Szűz látogatását, a kisebbek a Szentlelket (galamb) és a ferences címert ábrázolják. Az oldalfalak falburkolatai és a szószék a stukkókkal egyidőben, a 18. század végén készültek.

1994-ben a rendház homlokzatát ismét felújították, minek során új, fehér színű vakolattal látták el. A templom alatt két kripta húzódik, ezek lejárati ajtóit az 1970 körül végzett padlózatfelújítás során tüntették el. Dr. Hőgyész László 1980-ban kiadott Sümeg évszázadai című kötetében azt írja, hogy a kisebbik kripta a templom hajója alatt, a nagyobbik a szentély alatt húzódik meg. Ide temették a rendház elhúnyt tagjait. A rendház hagyománya tud arról, hogy ide lovagokat is temettek, s hogy itt található egy ismeretlen ferences testvérnek épségben megmaradt teste.
A kisebbik kriptában eltemetettek közül két veszprémi püspökről tudunk: Ide temették az 1658-ban elhúnyt Hoffman Pált és az 1683- ban elhalálozott Sennyei Istvánt. A rendház egykor gazdag képgyűjteménye 1945 után részben elkallódott; részben elpusztult.
A máig megmaradt olajfestmények közül a rendház folyosóin látható a "Szent Antal a csodák csodája" feliratú, 1682-ben festett olajkép, melyen a szent képe alatt az ókori világ hét csodája látható (pl. a rhodoszi Kolosszus, az egyiptomi piramisok, Pheidiász Zeusz szobra stb.). 1708-ból való az Eszterházi család fogadalmi képe. Figyelemre méltó alkotások még: az alapító Széchenyi György püspök két olajképe, ferences szentek képei ovális keretben, valamint egyéb fogadalmi képek.

Forrás: Kovács Antal Kalliszt: A sümegi ferences kegytemplom és kolostor története és leírása
A Sümegi Ferences Rendház Kiadása, 1995.